A kivételes teljesítményben senki nem vitatja az intellektuális képességek jelentőségét, azonban kevés szó esik más attitűdbeli és motivációs különbségekről, melyek kulcsszerepet töltenek be a szakmai kiválósághoz és személyes fejlődéshez vezető úton. Jelen cikkünkben Szigetvári Fanni a fejlődés fókuszú szemléletmód tanulásban betöltött szerepéről ír, valamint arról, ezáltal hogyan alapozza meg a tréning és a fejlesztő programok sikerességét.
Mit is jelent a ’growth mindset’, vagyis a fejlődési szemléletmód?
A fejlődés fókuszú szemléletmód (growth mindset) elmélete Carol Dweck (2006), a Stanford Egyetem világszerte ismert pszichológia professzorának nevéhez fűződik. De mit is értünk azon a pszichológiában, hogy szemléletmód? Dweck munkássága során az emberi hiedelmeket vizsgálja, azt a világra vonatkozó általános elképzelésünket, melyet következetesen igaznak vélünk, így akár tudatos, akár tudattalan alapvetően határozza meg mindennapi viselkedésünket. Az önmagunkkal kapcsolatos hiedelmeink és személyiségünkről alkotott képünk is tulajdonképpen ebből az úgynevezett szemléletmódból vagy gondolkodásmódból fakad. A szemléletmód, tehát arra vonatkozik, ahogyan magunkról és a világról gondolkodunk, ezáltal megszűri gondolatainkat és jelentést ad az élethelyzeteknek, amikbe kerülünk.
Dweck évtizedekig kutatta, hogy miért van az, hogy egyaránt tehetséges egyének közül egyesek kimagasló eredményeket érnek el, míg mások hiába rendelkeznek hasonlóan jó képességekkel mégis kevésbé sikeresek. Kutatásai során arra az eredményre jutott, hogy az emberek gondolkodásmódja meghatározó szerepet játszik abban, hogy képesek lesznek-e kibontakoztatni a bennük rejlő képességeket. Kétféle szemléletet azonosított azzal kapcsolatosan, ahogyan az egyének a képességeikről és a fejlődésről gondolnak. Az emberek egy része úgy gondol az intelligenciára és képességekre, mint velünk született megváltoztathatatlan természetes adottságra, ők azok, akikre az úgynevezett rögzült szemléletmód (fixed mindset) jellemző. Ezzel szemben a fejlődés fókuszú szemléletmód (growth mindset) alapja az a meggyőződés, hogy az ember alapvető tulajdonságai kellő erőfeszítéssel, tapasztalatok vagy mentorálás által egytől-egyig fejleszthetők. A fejlődési gondolkodásmód tehát a kemény munkát, tanulást, önmagunk folyamatos képzését és a kitartást helyezi előtérbe, míg ezzel szemben, akikre a rögzült gondolkodásmód jellemző, a tehetségre úgy tekintenek, mint velünk született adottságra és ezáltal a sikereket és kudarcokat is véglegesnek tekintik.
A fejlődésbe vetett hit ereje
Dweck kutatásai alátámasztották, hogy a kétféle szemléletmód jelentős hatással van az emberek tanulási képességére. Számtalan vizsgálat megerősítette, hogy azok az egyének, akikben megvan a fejlődésbe vetett hit, vagyis a fejlődés fókuszú szemléletmódot alkalmazzák rendszerint jobban tanulnak, gyorsabban fejlődnek és idővel többet is képesek elérni, mint akikre a rögzült szemléletmód jellemző. De pontosan hogyan is történik mindez? Dweck-nek és munkatársainak az évek során sikerült azonosítania azt a két fő sajátosságot, mely meghatározza szemléletmódunkat és egyben jelentős hatást gyakorol a tanulási folyamatra és ezáltal egyben tanulási képességünkre. Az egyik ilyen fő jellemző a hiedelmeinkben keresendő, míg a másik a fókusz, vagyis amire összpontosítunk. Tehát akire a fejlődési szemléletmód jellemző, abban hisz, hogy a képességeket megszerezzük, ezáltal képesek vagyunk a tanulásra, valamint ezáltal magára a tanulási folyamatra összpontosítunk, ami által jobbakká válhatunk és fejlődhetünk. Mindez pedig a következőképpen befolyásolja az interakciót a fejlődést meghatározó négy kulcstényezővel (erőfeszítés, kihívások, akadályok, visszajelzés). Akire a növekedés-szemlélet jellemző, mivel hisz a fejlődésre való képességében, az erőfeszítésre úgy tekint, mint ami hasznos és elengedhetetlen a tanulási folyamatban. Nagyobb valószínűséggel keresi és győzi le a kihívásokat, mivel hisz a fejlődésre való képességében, valamint magára a fejlődési folyamatra összpontosít, és így a kihívást is egy lehetőségnek tekinti arra, hogy még jobbá válhasson. Továbbá azáltal, hogy hisz a fejlődésben és magára a folyamatra összpontosít az akadályokat is lehetőségnek tekinti a tanulásra, és a visszajelzést, kritikát is megfogadja, mivel jobbá akar válni és hisz abban, hogy a konstruktív kritika ebben segíti.
A fejlődés fókuszú szemléletmód tehát egy rendkívül nagyhatású koncepció, mely szilárd alapul szolgál a tanulásra és fejlődésre az élet bármilyen területéről is legyen szó. Éppen ezért az oktatásban, sportban, valamint az üzleti világban is világszerte teszik kultúrájuk részévé a szervezetek ezt a szemléletmódot.
A fejlődési szemlélet nélkülözhetetlen a tréningek tekintetében is, hisz a tréning is egyfajta tanulási folyamat. Azok a személyek, akik növekedés-szemlélettel rendelkeznek, sokkal jobban bevonódnak a feladatokba és magába a tréningfolyamatba, valamint egyúttal saját személyes- és szakmai fejlődésüket szem előtt tartva a tréning után is hatékonyabban képesek beültetni a tanultakat a gyakorlatba. A fejlődés fókuszú szemlélet nélkül a tréningprogramok hatása elenyésző.
Heslin, Vande Walle és Latham (2005) vizsgálataikban rámutatnak, hogy sok vállalatvezető azáltal, hogy ő maga nem hisz az egyéni fejlődésben, egyúttal gátolja a munkavállalók növekedését valamint ezáltal aláássa vállalati képzések sikerességét.
Fontos tehát a vezető részéről az emberi fejlődésbe vetett hit, ha ugyanis ez jelen van a szervezetben, akkor a képzések és fejlesztő programok új értelmet adhatnak az „emberi erőforrás” kifejezésnek és felszínre hozhatják a dolgozókban rejlő hatalmas lehetőségeket.
Tippek a fejlődési szemléletű környezet megteremtéséhez, amelyben a munkavállalók kibontakozhatnak:
- Biztosítsunk lehetőséget a fejlődésre és azt hangsúlyozzuk, hogy a készségek megtanulhatók és elsajátíthatók!
- Tegyük nyilvánvalóvá, hogy a szervezet nagyra értékeli a tanulást és a kitartást, nem csak a készen kapott tehetséget!
- Beszéljünk nyíltan a kudarcainkról és a hibákról, amikből tanultunk!
- Olyan módon adjunk visszajelzést, hogy ezáltal is elősegítsük a fejlődést és a jövőbeli sikert!
Az elismert szociológus, Benjamin Barber úgy fogalmazott: „Én nem gyengékre vagy erősekre, sikeresekre vagy sikertelenekre osztom fel a világot. […] Szerintem kétfajta ember él a földön: aki kész tanulni és aki nem.”
Forrás: Carol Dweck (2015). Szemléletváltás. HVG Kiadó.
Kérdésed, megjegyzésed van? Lépj kapcsolatba velünk elérhetőségeinken vagy szólj hozzá posztunkhoz!
Jövő heti cikkünk fókuszában az áll, miért nem hatásosak a tréningek és mit tehetsz annak érdekében, hogy növeld a hatékonyságot.
Iratkozz fel a hírlevelünkre ezen a linken és kapj kézzelfogható tudást szervezet- és személyzetfejlesztés témában, amellyel Te is hozzájárulhatsz egy hatékonyan működő és versenyképes szervezet megteremtéséhez!
Bespoke Principles | Versenyelőny Önre szabva
